avagy a „nagy nyári roma vonulás”
Érdekes esemény zajlott le 2008. július 24-én Siófokon este 9 óra környékén.
Kb. 150 - 200 roma (más nyelvjárások szerint cigány) származású ember vonult végig lassan a város egyik sétányán, mint ahogy az látható a térfigyelő kamerák felvételén.
Az idő jó volt, az üzletek, vendéglők nyitva, a hangulat hasonló volt, mint más európai üdülőhelyen ilyentájt. Némileg az különböztette meg a csapatot a busszal érkező hasonló turistacsoportoktól, valamint a többi sétálgató nyaralótól, hogy csoport tagjai kizárólag férfiak voltak és fiatalok, sokan kopaszon, illetve divatos, rövidre vágott hajjal. Öltözetük sportos volt és márkás cuccokból állt, így különösen feltűnő volt a csoport élén haladó, öltönyéhez tarka nyakkendőt viselő és fehér sétapálcáját finom ujjai között tartó elegáns, középkorú, kalapos úr.
Az is megkülönböztette őket a holland nyugdíjasok, lassan bandukoló, érdeklődő, vidám csapatától, hogy a fiúk nem nézelődtek, csak mentek, időnként meg-megállva egyik-másik vendéglő előtt, miközben káromkodtak és válogatott szitokszavakat ordítoztak.
Miért lenne egyébként érdekes a fenti esemény, hiszen van aki így-, van aki úgy nyaral, sétálgat, nézelődik meleg nyári estéken egy népszerű üdülőhelyen? Káromkodni és szitkozódni sem tilos, az meg, hogy a szlovák kempingező csoport, a magyar családok és az ukrán szakszervezeti beutaltak ijedten tűntek el a mellékutcákban, az nyílván a késői időponttal magyarázható, mentek lefeküdni.
Egyesek egyébként különféle sporteszközöket is láttak a csoportnál, nem is keveset, némelyik dzseki igencsak kidudorodott, még a rendőrségi videón is látható, de ennek is van egyszerű magyarázata. Sporteszközt vinni nem tilos!
A fiatalok valószínűleg edzés után ruccantak le a Balaton partra egyet lazítani. (A csoport többsége az enyingi baseball egyesület tagja, ez a kedvenc sportjuk. Mások a kardforgatásban és a tőrözésben jeleskednek. Eddig még csak itthon értek el sikereket, de – mint hírlik - hamarosan nemzetközi porondra is kilépnek. Szerb és román vendégsportolók jelezték érkezésüket a napokban, akik szívesen összemérnék velük az erejüket, de a csapatért aggódó liberális körök szerint ez még korai, nagy „ruha” várható.)
De térjünk vissza az eseményhez!
Azt, hogy végül is nem volt semmi érdekes az egészben, az is bizonyítja, hogy rendőr a környéken nem volt. Nekik ez nem volt esemény, nem mentek oda közelebbről szemrevételezni a csapatot, hiszen a helyzet ezt egyáltalán nem indokolta. Valószínűleg láthattak már pár ilyet, ha nem is ekkora létszámban. Nyugodtan, néha egy–egy ásítást elnyomva nézték tehát monitorjaikon a kamerák által közvetített vacsora utáni békés sétát. A válogatott szitkozódást meg nem hallhatták, mert a kamerák hangot nem közvetítenek, de ha tudtak róla, akkor azt is tudták, hogy annak csak az lehet az oka, hogy a csapat által elfogyasztott vacsora nem volt megfelelő és a kiszolgálás lassú volt a nagy létszám miatt.
A rendőröket többek között azért sem zavarta a dolog, mert a csoport Enyingről érkezett és az Fejér megye, míg ők Somogy megyéhez tartoznak. Mint ismert, a Fejér megyei rendőrök még soha semmit nem hallottak a hozzájuk tartozó Enying élénk sportéletéről és hogy nem történt semmi érdekes Siófokon, az is bizonyítja, hogy a somogyi rendőrség később sem értesítette Fejér megyei kollégáikat a békés, vacsora utáni sziesztáról. Mára a képeket már a fél ország látta, kivéve a rendőrséget. A rendőrök tehát nem tudnak semmiről, számukra érdektelen a dolog, hiszen nem a Magyar Gárda vonult fel sem titokban, sem előre bejelentve.
Egyesek szerint, azért van itt néhány érdekes dolog, mint pl. a válasz arra a kérdésre, hogy miért nem tudott erről a kis esti sétáról senki fél éven át, miért nem volt ez hír?
A válasz pedig rém egyszerű. Nyilván nem üdült akkoriban Siófokon rasszizmust előszeretettel megbélyegző baloldali újságíró, vagy ha igen, akkor neki nem tűnt fel semmi ebben a nagy létszámú turista csoportban. Békésen fogyasztotta tovább cigány (újabban roma) pecsenyéjét a vendéglő meleg és biztonságos sátrában, de az is lehet, hogy éppen félelmeit vetette laptopjára a Magyar Gárda vonulásai kapcsán, illetve örömét fejezte ki annak feloszlatása miatt és ezért nem látta a békésen szitkozódó menetet.
Azóta sem hallottuk egyetlen baloldali véleményformáló szavát sem a vonulásról, viszont szemezgessünk a félelmetes Magyar Gárdáról szóló „érdekes” hírek között:
- … Mint ismeretes, a megyei bíróság végül demonstrációra és a beszédek megtartására adott engedélyt a Magyar Gárdának, vonulásra nem! (2009. jan. 24. demonstráció)
- … A rendezvény környékéről a település roma lakossága távolmaradt, a Rózsa utca környékét rendőrök biztosították.
- … A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások alapvető jogainak sérelmével, megbotránkozást és félelmet másokban nem kelthet – tette hozzá a rendőrségi szóvivő.
– … A szélsőséges gondolatok, a katonai jellegű felvonulások és erődemonstrációk félelmet és bizonytalanságot keltenek a lakosságban - nyilatkozott az MSZP megyei szervezetének elnökhelyettese.
Mint gyakorlatból is tudjuk, Magyarországon a kormányzat és a liberális körök zéró toleranciával kezelik a törvények betartását és különösen vigyáznak, hogy „kettős mércének” még a gondolata se merülhessen fel.
Lássuk tehát, hogy miért nem volt esemény és ezért még hírértéke sem a nyári nagy roma vonulásnak Siófokon:
- Nem volt bírósági tiltás a vonulásra, mert ilyet nem kért senki. Ilyen egyszerű a dolog.
- Vonulás sem volt. Vicces is lenne, ha 200 kigyúrt ember esti sétáját vonulásnak nevezné valaki. Vonulni csak a Gárda meg a libák szoktak, azok is ősszel, most pedig nyár volt, ráadásul a libákét egyelőre nem tudják betiltani, bár a rendőrség és jogvédők már tettek néhány lépést az ügyben.
- Rendőrségi biztosítás sem kellett, mert senki sem akarta inzultálni a barnás bőrű, kigyúrt kopasz alakulatot.
- Nem gyülekeztek, ezért a gyülekezési jog sem vonatkozott rájuk. Mintegy véletlenül jártak arra és teljesen spontán verődtek össze.
- Ha mégis gyülekeztek, akkor azt azért nem tudták megítélni a rendőrök, mert Enyingen nem volt kamerájuk, de azért sem lett volna probléma a gyülekezés, mert mások alapvető jogait nem sértették meg. Pl. nem lökték félre az arra járókat, mert nem járt arra senki, ugyanis mindenki, teljesen véletlenül, széles ívben, hirtelen a sötét mellékutcákban talált érdekes kirakatokat.
- A 200 sétálgató, szimpatikus, többnyire kopasz, barna bőrű fiatalember megjelenése nem keltett félelmet senkiben, amit onnan tudunk, hogy egyetlen bejelentés sem érkezett a rendőrségre, sőt baloldali érzelmű, önfeledten nyaralgató választópolgárok örömmel sóhajtottak fel, hogy végre megjelent a Gárda méltó ellenpólusa, a Horda.
- Megbotránkozás sem volt, mivel nem kukából szedegetett rongyos göncökbe öltöztek a fiatalok, hanem a legújabb plázadivatnak megfelelően, nem mosták le a parkoló autók szélvédőit, nem kéregettek, éheseknek sem látszottak, sőt a kigyúrt izmok a teraszokon koktélokat szürcsölgetőknek kifejezetten tetszettek, csak néhányuknak - főleg a rasszistáknak – akadt a száján a falat.
- Szélsőséges gondolatot sem fedezett fel a csapat háza táján az öszödi üdülőből átugrott megyei, szervezet elnöke (régebben párttitkár volt), mivel a hangos szitkok között gondolat egyáltalán nem volt felfedezhető. Ami nincs, az meg nem lehet szélsőséges.
- Nem volt katonai a felvonulás. A résztvevők nem masíroztak, amit onnan lehetett felismerni, hogy nem bakancsot hordtak és nem csapták keményen a földhöz edzőcipős talpukat. A katonai jellegre maximum a sok fegyver emlékeztette a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének egyik tagját, aki az egyik parádés villa erkélyéről tolókocsiban látta a menetet, de ő meg elrévedt egy régi moszkvai felvonulás emlékén, ott látott utoljára ennyit szablyát.
- Felvonulás pláne nem volt, mert a résztvevők nem énekeltek régi mozgalmi dalokat bandukolás közben, mint pl. „Fel-fel ti rabjai a Földnek”, bár igaz, hogy ez kissé nehezen ment volna a sűrű és hangos szitkozódás miatt. Riporter sem volt látható sehol, aki a felvonulók kívánsága felől érdeklődött volna, ami megerősítette a tényt. A hazai békés felvonulások egyik fontos kelléke a rohamosztagos, viperával, gumilövedékkel felszerelt rendőr vízágyú fedezékében, de egyik sem volt látható, mint már említettük.
- Erődemonstráció nem lehetett, mert ha az lett volna, akkor a Gárdától megfélemlített vendéglő tulajdonosok az ajtóban állnak és vidáman, felszabadultan integetve hívják magukhoz az őket megvédeni jött sereget, hogy átadják előljáróiknak a havi védelmi pénzt. De ezt sem látta senki.
- Bizonytalanság pláne nem volt a levegőben, mert mindenki tudta miről van szó. Már aki ott maradt. Békés vacsora utáni emésztést elősegítő séta lehetett csak, mielőtt a közeli enyingi edzőtáborba visszatérnek a napközbeni gyakorlatoktól elfáradt sportolók.
Üdvözöljük tehát az újabb szervezet megalakulását, melynek egyelőre a Horda nevet javasoljuk munkanév gyanánt, hiszen még nincsenek bejegyezve, de addig sem várhatunk megnevezésükkel.
A fentiekből azonban látszik, hogy tkp. ők nem léteznek. Nem léteznek, nem létezhetnek mindaddig, míg a liberális és baloldali körök először említést nem tesznek
- megélhetési vonulásról, ami a fenti békésen sportoló enyingi romák munka (pl. védelmi pénz beszedés, futtatás, uzsorahitel folyósítás) iránti igényét fejezi ki, vagy
- kirekesztés elleni vonulásról, mellyel a romák egyes, őket legszívesebben örökre kizáró, szórakozóhelyekbe való beintegrálódásukat segítené elő.
Epilógus.
Pár nap és maga Gyurcsány jelenti be könnyeivel küszködve, hogy a kérdéses felvétel bemutatása súlyosan sérti a személyiségjogokat, mely akció mögött valószínűleg a Magyar Gárda áll, ezért utasítja a magyar Független Bíróságot a Gárda teljes betiltására.
