avagy először és utoljára egy stílusról és egy megmondóról
Elolvastam pénteken, egy nappal az MSZP kongresszus előtt, a következő bejegyzést: http://w.blog.hu/2009/03/20/godzillak
Valahogy odakeveredtem erre az oldalra. Időnként tájékozódik az ember. Tóta W. Árpád provokátor neve ismert, sokan sétálnak be kis csapdájába, melynek neve:
- csináljunk úgy, mintha középen állnánk és suhogtassuk a kardunkat minden irányban, de amúgy igazában csak jobbra, konzervatív, vallásos irányba üssünk.
Akik reagálnak, azok nyilván nem veszik észre a provokációt és őszintén mondják véleményüket. Részvétem.
Miről is szólt kis írása? Címe: Végjáték előtt.
Arról szólt, hogy GyF és OV hamarosan megkezdik utolsó összecsapásukat. Kvázi két egyforma erejű „bossmonster”. Stílusa? Meggyőződése? Néhány példa:
GyF:
„…Ki lehet közületek méltó hozzám? – ezt a kérdést teszi fel nap mint nap a puszta létezésével. Ahogy jön-megy, okoskodik, magyaráz, tarhál, … de fáradhatatlanul. És még mellé blogol és kocog. Élő szövet acélvázon. … … És még vele járunk a legjobban ahhoz képest, ha valami igazi balos bumburnyák kezdene ámokfutásba….”
"Élő szövet acélvázon" - ez különösen tetszett. Hogy a szövetben érzelem, agy, erkölcs van-é, az egyébként kétséges. Egyébként csupa pozitív, elismerő szó (egy objektív nyalonctól). A „mester pótolhatatlan” sugallja azoknak, akik ellátogatnak blogjához. Mint ahogy Lenin, Sztálin, …Kádár is az volt – mondom én.
Lássuk hogyan ír OV-ról:
„…Ott is csak egy király terelgeti parasztjait. … dacára annak a hegynyi beteges ostobaságnak, amit eddig konkrét kérdésekről összehordott… Az ellenzék – drukkertől a szóvivőig – egyetlen személybe veti bizalmát…”
Tótaw lelki szemei előtt tehát már feltűnik a nagy összecsapás. Ők, a monszterek, harcolni fognak egymással:
„…Lesznek a mindennapos hazugozáson és hazudozáson túl mélyütések … mindaz a harci trombitálás, ami Gyurcsányra hangolva is fülsértő ricsajt okozott. Most ez következik sztereóban...”
Hát nem kedves Tótaw! - gondoltam, ennyire vak vagy? Vörös köd üli szemedet? Fenti opuszod a politikai helyzet totális félreértése, jóslatként pedig totális kudarc. Erre komment kell – gondoltam és írtam, mert nem bírtam cérnával a sok sületlenséget, mert Tótaw politikai tájékozatlansága orbitális, hitvallása szemetszúróan egyoldalú, jobboldal gyűlölete elvakítja. Ezt írtam kommentnek:
1. nem lesz összecsapás, a ripacs előbb elvérzik véglegesen.
2. Rákosinak, Kádárnak, Grósznak, Némethnek, Hornnak, Dr. Medgyessynek sem volt soha "alternatívája" a párttagok szerint, már ha az utódlás felmerült, már csak ilyenek a komcsik.
3. az ellenfélnek vannak tisztjei, sőt az is köztudott, hogy nem az általad útált "király" lesz a miniszterelnök.
4. a stílusodról, véleményedről, elfogultságodról és meglátásaidról meg ne beszéljünk.
5. nem neked írtam ezeket, hanem azoknak a szerencsétleneknek, akik rendszeresen elolvasnak téged.
És mit ad Isten? Péntekre (a fenti kommentre) egy csodás szombatot: mindannyiunk Fletója lemondott. Már a jóslat utáni következő nap (más kérdés, hogy úgy, hogy ment, hogy maradt. Ő már csak ilyen. Nélküle nincs megújulás, reform, nincs élet Magyarhonban. Ha az élen nem kell, hátrébb vonul. Csak a gyeplő maradjon a kezében. Meg a brancsnak, akik felfedezték és hatalmon tartják őt. De ez más téma.)
Ennyit Tótaw-ről és meglátásairól. Érdemes rá egy szót is vesztegetni?
A jelenségre, igen!
