Richmond:                 Orbán Viktor (kettős szerepben)

Stanley:                 Fodor Gábor / Dávid Ibolya / Sólyom László/Galló Béla /...

Arcza kicsiny, de kegyetlen kifejezésű, úgy hogy első tekintetre meg lehetett ismerni gonosz, csalfa és álnok érzületét. Ha gondolatokba mélyedt, folytonosan alsó ajkát harapta és rágta, mintha vad természete szakadatlan nyugtalanságban és izgatottságban volna;

Gonosz, hirtelen mérgű, irígy volt és koraérett már születése előtt, ki életében annyi természetellenes dolgot volt elkövetendő, megváltoztatá menetét. Így e tulajdonságainak egyesülése, összeköttetésben arczának és testi alkatának hiányaival, bizonyságul szolgált e mondás mellett: Distortum vultum sequitur distorsio morum. (A ferde arczot az erkölcsök ferdesége követi.)

Háborúban, melyhez inkább illett lelkülete, mint a békéhez, nem volt rossz vezér. Sok győzelmet nyert, néha vereséget is szenvedett, de soha sem saját hibájából, vagy mert bátorsága és okossága hiányzott volna.

Bőkezű volt még erején felül is; gazdag ajándékokkal bizonytalan barátokat szerzett magának, és azután kénytelen volt, másutt zsákmányolni és zsarolni, a mi biztos gyűlöletet hozott számára.

 

III.Richard bemutatja magát s előre jelzi jövendő tetteit, midőn leszúrva a királyt így szól:

 

            Ha van még benned csak egy szikra élet,

            Le a pokolba! s mondd, én küldtelek,
            Ki nem szeretett, félt s könyörült soha

            …És úgy születtem: nyilván mutatá ez,
            Hogy mardosó, hogy morgó eb legyek.
            ...S szeretet, ez égi szó az ősz fejeknek,
            Csak a hasonlók lelkében tanyázzon,
            Bennem ne! Én csak én vagyok magam.
            Clarence, vigyázz! elzárod a fényt előlem:                   
            Sötét napot hozok reád ezért;

            Jóslatokat sugdosva szerteszórok,
            Hogy Eduárd remegjen éltéért,
            S hogy meggyógyuljon, halálod leszek.
            Henrik király s herczegje halva már:
            Rajtad a sor! aztán a többiek.
            Mi sem vagyok, míg minden nem leszek.

 

Ennek a pokoli programmnak végrehajtása III. Richard drámája. Cselekvése eleitől végig arra tör, hogy megvalósítsa, a mit itt maga elé tűzött. Kezdi testvérén, Clarence herczegen, kit első áldozatúl szemelt ki. Az áljóslattal csakugyan gyanakodóvá tette reá a királyt s képmutató szánalommal nézi, mint vezetik börtönébe. „Elvégezém, hogy gazember leszek,” mondja magában. Nincs meg benne a kisebb szabású gonosztevők önámítása, önmagukkal szemben játszott képmutatása, melylyel saját maguk előtt mintegy igazolni akarják magukat, elcsavarva szándékaikat, szépítve tetteiket, midőn az erény szinével akarják bemázolni, hogy magukat bolondítsák. Richard borzasztóan őszinte önmagával szemben s fölöslegesnek tartja magát ámítni. Nyiltan megmondja magának, hogy „csalfa, álnok és hűtlen,” s épen ebben az öntudatban van fölénye a többiek fölött, kik ellen harczol.

 

Úgy lép fel, mint a pusztító vihar, melynek feladata elsöpörni az összegyülemlett szemetet s azután megsemmisülni.

Hősi bátorsága, szellemi felsősége, merész elhatározása magasan kiemeli alakját az őt körülvevő kicsinyes gonosztevők közűl, s ha nem is nyeri meg rokonszenvünket, de lebilincseli érdeklődésünket; mert nem csupán a gonosz embert, hanem a kérlelhetetlen bosszú megtestesülését látjuk benne, azon bosszuét, melyet a kor bűnei, a pártviszály, a gyűlölködés, hangosan kihívtak maguk ellen. Clarence, Buckingham, Hastings és a többi, nem ártatlan áldozatai egy dühöngő fenevad vérengzésének; mindnyájan saját egyéni hibáikért és a korszak bűneiért esnek el; s a legnagyobb gonosztevő, ki a bakó feladatát végzi köztük, öntudatlanúl, akarata ellenére az örök igazság végrehajtója, ki véres munkájának befejeztével maga is elbukik, s az áldozatok halmaza fölött felhangzik a békesség szava, a pártviszályok kiengesztelése, és helyre áll a megzavart összhang."

 

És álljon itt a dráma vége:

III. RICHARD
Lovat! Lovat! Egy lóért országomat! 

 

… Aztán jő Richmond, Stanley hozván a koronát, több más Lord és Hadak.

 

RICHMOND.
Istennek hála, s nektek, győzedelmes
Barátim: győztünk; a véreb halott.

STANLEY.
Bátor Richmond, harczoltál emberül.
Im a sokáig bitorolt királyság;
A véres szörnyeteg halott fejéről
Téptem le, hogy diszítse homlokod’:
Örvendj; viseld s foglalj többet belé.

… (Szigligeti Ede fordítása, bevezetője)